A mai kamatdöntő ülésén az MNB Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal tovább emelte az alapkamatot.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az elemzők előzetes várakozásai beteljesültek, hiszen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén az eddigi 10,75 százalékról 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel rekordszintre került a ráta, hiszen még a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság idején sem folyamodott a jegybank ilyen mértékű emeléshez: 2008 év végén a jegybanki alapkamat 11,5 százalék volt. Ennél magasabb jegybanki alapkamatra legutóbb 2004 tavaszán volt precedens. Az emelés a kamatfolyosó két szélére is vonatkozott, így az egynapos betét 11,25 százalékra, az egynapos hitel 14,25 százalékra emelkedik.
A további jegybanki szigorítást alapvetően két tényező negatív hatásai indokolták.
Az egyik a forint további drasztikus esése. Az elmúlt pár héten a magyar fizetőeszköz ismét 400 forint fölé gyengült az euróval szemben, sőt a negatív rekordnak számító 415 forint környékét is megközelítette. A forint árfolyamában jelentős erősödés következhetne be, amennyiben sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap Magyarországnak járó forrásairól, de egyelőre nincs szó megállapodásról.
A nagyobb problémát viszont az infláció felfutása jelentette és jelenti, ami júliusban 13,7 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és garantált a további emelkedés. Habár a kormány ársapkáinak köszönhető, hogy az infláció nem emelkedett nagyobb mértékben, kérdés, hogy ez meddig fenntartható, hiszen például az üzemanyag-árstopot a magyar kormány októberig meghosszabbította, nem tudni a további kormányzati szándékot egyelőre. Habár az kétségtelen tény, hogy az infláció továbbra is emelkedő pályán van, ez nem kezelhető csupán monetáris politikai eszközökkel, hiszen például az aszályra, az energiaárak emelkedésére és a hatósági árak módosítására a jegybanknak nincs hatása.
Ársapkák nélkül nem kizárt, hogy 20 százalék felett járna már most az infláció. Ezek a kedvezőtlen tényezők a szigorítás további folytatását borítékolják a közeljövőben. A csütörtöki ülésen szinte biztosra vehető, hogy az irányadó ráta is leköveti a mai kamatdöntő ülésen hozott 100 bázispontos emelést, így továbbra is szinkronban maradna a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti ráta. A jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, így a szigorítási ciklusát addig fogja folytatni, amíg nem jön el az inflációs csúcs, amit valamikor az idei végére várnak. De mindezekkel együtt is a jegybank augusztusra vonatkozóan 15 százalék feletti inflációval számol.
A közeljövőt tekintve az biztosra vehető, hogy az infláció ősszel még mindenképp emelkedni fog, de az előrejelzések rövid időn belül változhatnak ebben a bizonytalan világgazdasági környezetben. Sokan emlegetik jelenleg az 1970-es évek stagflációját, mint visszatérő elemet. Ettől még azért távol áll a világgazdaság, és a helyzet is alapjaiban más, mint az 1970-es években. Magas infláció ugyan tapasztalható az egész világon, de vannak országok, ahol már a fordulat jeleit tapasztalhatjuk. A stagflációnál fontosabb a recessziós veszélyről beszélni, de akármennyire is recessziót jeleznek előre többen, a jelenlegi ismeretek alapján sem a hitelpiacon, sem pedig a munkaerőpiacon nincsenek erre utaló jelek.
Sok esetben hallani olyan irányú kritikákat, hogy az MNB nem kezdte meg időben a szigorítást, illetve, hogy nem megfelelő mértékű a szigorítás. Ezek a kritikák nem állják meg a helyüket, hiszen a Magyar Nemzeti Bank egészen 2021 nyarától kezdte meg a szigorítási ciklust, jóval megelőzve több más jegybankot. Ez egy elég határozott kamatemelési pályát jelent a kérdést globálisan nézve is. Sőt több térségi jegybank lassított, vagy éppen megállt a kamatemeléssel.
Ezzel együtt a jegybank döntött a likviditás szűkítéséről, amely érdekében egyrészről érdemben növeli a bankok kötelező tartalékait, másrészről bevezetik a rendszeres diszkont kötvényt, végül pedig bevezetik a hosszú lejáratú betéti eszközt. Ezek mindegyikének a jegybanki alapkamathoz van kötve a kamatozása, ami jelzi számunkra, hogy ez az irányadó ráta.
De adódik a kérdés, hogy ezekkel az intézkedésekkel mi a konkrét jegybanki cél? Ezekkel a lépésekkel lényegében a jegybank szeretné szűkíteni rövid távú bankközi likviditást. A kötelező banki minimális tartalékrátát az eddigi 1 százalékról 5 százalékra tervezi emelni a jegybank, amivel növelik ennek a rátának a szerepét. De ezzel még nincs vége, hiszen lesz lehetőség ezen felül egy választható tartalékrátára is. Diszkonteszközök tekintetében nem következik be nagy változás, csupán annyi, hogy azokat a diszkonteszközöket, amelyeket eddig az adott negyedévek végén használtak, innentől kezdve rendszeresen fogják használni. Emellett bevezetik majd a likviditás szűkítését célzó hosszú távú eszközt.
Ettől a három intézkedéstől a jegybank azt várja, hogy legalább a jelenlegi likviditás 50 százalékát sikerül lekötni. Jelenleg csak az egyhetes betétben 9500-9700 milliárd forint van, így ha sikerülne ez az 50 százalékos lekötés, akkor mintegy 500 milliárd forintot tudnának megmozdítani.
Ide kell hozni a világgazdasági visszaesést is, hiszen nincs kizárva, hogy ezzel a visszaeséssel együtt a következő évtől csökkenő pályára állhat a globálisan érvényesülő infláció. A hazai gazdaság bivalyerősnek bizonyult. Ezt alátámasztja az a tény, hogy erőteljes volt a 2022-es második negyedév is, de érdemes figyelemmel kísérni a július óta érvényesülő tendenciákat: a konjunktúra időszaka kezd elmúlni, hiszen július óta jelentős romlás mutatkozott.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjének szakértői kommentárja:
Mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre a piac pozitívan reagált, a forint a döntést követően erősödött. A jegybank a kamatemelésen kívül több más lépést is tett a likviditás csökkentésére, a hozamok befolyásolásának elősegítésére. Bár a kamatok emelése némiképp hűti a gazdaságot, a monetáris szigorítás jelen inflációs környezetben elkerülhetetlen, hiszen az infláció letöréséhez a mostaninál jóval erősebb forintárfolyamra van szükség. Ugyanakkor a reálkamat továbbra is negatív, tehát túlzott szigorításról semmiképpen nem beszélhetünk, már csak az elmúlt hónapokban lezajlott és a következő hónapokban várható inflációs adatok vagy az árfolyam gyengülése alapján sem. A mai kamatdöntés után a magyar alapkamat régiós szinten magasnak számít, ezt azonban a romló forintárfolyam indokolja. Az Európai Központi Bank eddig csak egy lépésben, 50 bázisponttal emelte a kamatot, míg a Fed kamatszintje is csupán 2,25-2,5 százalék. A régióban a lengyel kamatszint 6,5, míg a cseh 7,0 százalék – az utóbbinál egyelőre további szigorítás a jegybanki vezetés lecserélése miatt nem is várható.
A következő hónapokban a magyar monetáris politika szigorodhat, az infláció letöréséhez további erőteljes kamatemelésekre lesz szükség. Tekintettel arra, hogy az infláció átmenetileg várhatóan 20 százalék fölé kerül, ezért az alapkamat is megközelítheti ezt a szintet, pontos mértékét azonban a beérkező adatok és a forintárfolyam fogják meghatározni. Bár a kamatemelés a jelenlegi energiaárak mellett önmagában nem tudja letörni az inflációt, a forint stabilizálásához és az infláció mérsékléséhez elengedhetetlen. A magas inflációban jelentős szerepe van az energiaárak robbanásának, amely a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlásán keresztül gyengíti a forintárfolyamot, tehát további csatornán keresztül is fűti az inflációt. Az inflációs folyamatok normalizálódásához így szükséges az energiapiaci folyamatok jelentős javulása, a gáz- és áram világpiaci árának jelentős csökkenése.
Borítókép: MTI/ Soós Lajos
A Tisza-vezér annak ellenére emlegette pozitív példaként a szlovák adóreformot, hogy Fico kormánya 20 százalékról 23 százalékra emelte az általános forgalmi adót 2024 őszén.
Sok múlik azon, hogy az amerikai elnök beváltja-e az ígéretét.
Hazánk olyan országokat előz meg, mint Németország, Ausztria és Franciaország, de Románia is mögöttünk.
Orbán Viktor interjút adott a Magyar Nemzetnek.
Az ötven év körüli férfi a kórház kápolnájában vetett véget az életének.
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
